De pontosan hogyan is?

Negyven éve ismert, hogy egy jóízű nevetés enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit – ahogyan azt egy Norman Cousins nevű kutató megfigyelte. Ez a kutatás folytatódott az 1980-as években is, amikor dr. Lee S. Berk leírta, hogy a nevetés csökkenti a srtessz-hormonok szintjét, és serkenti a védő hatású immunsejtek termelődését, azaz erősíti az immunrendszert. Sőt ekkor már úgy fogalmazott, hogy a nevetés élettani hatásai nagyjából megfelelnek egy közepes intenzitású testmozgásnak.

A nevetés

 - erősíti az immunrendszert

 - csökkenti a stressz-hormonok és a „rossz” koleszterin szintjét

 - növeli a védő hatású koleszterin szintjét

 - csökkenti a feszültséget, segít kilábalni a lelki mélypontokról, így megóv a krónikus  betegségektől

 - hatására kevesebb kortizol és dopamin nevű hormon termelődik, amelyek így kevésbé gátolják az immunrendszert, vagyis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben is

Jó hír lehet a kevésbé elszánt sportolóknak, hogy a nevetés valóságos kardio-edzés. Egy amerikai tanulmány szerint, mindössze 1 percnyi kacagással olyan szívritmus gyorsulást érhetünk el, mintha 10 percig dolgoztunk volna az evezőgépen. Ráadásul ilyenkor a vérnyomás is megemelkedik, számos izmunk megfeszül, és a gyorsuló légzés hatására a szövetek oxigén- és tápanyag ellátása is javul. Sőt, a nevetéssel sokkal több kalóriát égethetünk el.

A sok nevetés az erek állapotára is jó hatással van. Ez egy olyan kísérletben bizonyosodott be, amelyben egy humoros, és egy felkavaró videoklipet néztek végig a kísérleti alanyok. Kiderült, hogy a rossz hangulatú film megtekintése után átlagosan 35%-kal csökkent az ereket bélelő hámszövetben a véráramlás, míg a vicces film után 22%-kal javult. Vagyis ha nevetünk, egészségesebbek maradnak az érfalak, ami viszont döntő jelentőségű az érszűkület megelőzése szempontjából.

Ma már egyértelműen bebizonyosodott, hogy a nevetés, a boldogság, vagy legalább a pozitív életszemlélet képes „átállítani az agy reakcióit a minket érő ingerekre.

Pozitív lelkiállapotban könnyebben elviseljük, sőt jelentéktelenebbnek látjuk a mindennapok kellemetlenségeit, és a negatív események kiváltotta élettani reakciók sem annyira súlyosak. Ennek hátterében valószínűleg a nevetés hatására felszabaduló endorfin, az úgynevezett boldogsághormon áll.

Ne feledjük, a nevetéssel a magabiztos mosollyal eleve pozitív képet sugárzunk magunkról, mintegy azt üzenjük: elégedett vagyok magammal és a világgal. Így pedig sokkal szívesebben közelednek felénk mások is, könnyebben nyílnak meg a kapuk.

(Hivatkozás: dr. Hatházi Katinka)